Ez a bejegyzés a Blades of Glory: Navigating the Scapular Neurofascia (http://www.neurofascia.com/2013/09/07/blades-of-glory-navigating-the-scapular-neurofascia/) cikk alapján készült.

Ez a bejegyzés az idegek helyére, tapintására és mechanikai környezetére fókuszál. Az idegek beszorulásának élettana és a speciális diagnosztikai / értékelési kritériumok itt nem szerepelnek.

"Mindig fájdalmat éreztek itt" - mondja a páciense, és a lapockája környékére mutogat. Diagnosztikai értelemben mondja ezt, mintha ezzel pontosan meghatározná a problémát de Ön nem osztja a lelkesedésüket. A negyedik páciens ő ma, aki bevallja az ilyen kényelmetlenséget, és figyelembe véve a laptopok és a kormánykerék köré tekeredő emberek egyre növekvő számát, Ön valószínűleg továbbra is találkozni fog lapocka fájdalmakkal küzdő páciensekkel. Meg lehet bocsátani, hogy elhibázta az egyes eseteket együtt, vagy azon tűnődve, hogy a szolgálatai tartós változást hoznak-e létre. Ön megteheti, hogy minden esetet egyformának fog fel, de törekedhet arra is, hogy tartós javulást eredményező kezelést végezzen.

De a lapocka problémák gyakorisága nem vezethet bennünket arra, hogy minden szenvedőt azonos bánásmódban részesítsünk, és távol tartsuk magunkat a hosszú távú javulás létrehozásának kihívásától. Lapockáinkat állandóan, mindenféle módon használjuk, így nem meglepő, hogy több különböző iskola jött létre a scapularis fájdalom és diszfunkció magyarázatára. A domináns modellek a következők:

- izomcentrikus ("feszes pectoralis major, túlfeszített rhomboideusok"),

- csontvég-centrikus ("bordafej diszfunkció"), vagy

- funkció-központú ("helytelen stabilizálás / aktiválás").

Ezek közül egyik modell sem zárja ki a másikat... valójában azt javaslom, hogy ismerkedjen meg ezek mindegyikével. De mindegyik területen vannak vakfoltok, és ha a felsorolt modellek egyike sem helytálló, arra kérem Önt, hogy tekintse a lapockákat körülvevő neurofasciális szöveteket úgy, mint a vizsgálat elsődleges területét.

A Durától kifelé

A helyi idegi feszültségmintát Ön nem tudja összekapcsolni az egész rendszerrel, ha nem képes átlátni, hogy a durazsák mit tapasztalhat. Csak a helyi feszültségre koncentrálni helyes lehet, ha a páciens nagy lazaságot mutat a rendszerében. De mi van, ha az egyik vagy mindkét sciaticus ideg nyomás alatt van? Mi van azzal a régi L4 porckorong sérvvel? Volt sebészeti beavatkozás a vesék körül? Lehet ellenirányú C1-C2 rögzülés? Végezze el legalább a középvonali feszültség nagyvonalú felmérését - függetlenül attól, hogy az kiterjedt-e, és honnan származik -, mielőtt a helyi területre fókuszálna.

A scapulától a duráig a mechanikai feszültség elsődleges vektora a felső és a posterior brachialis plexuson át halad. Mivel a középső nyaki ideg gyök (szemben a háti és az ágyéki unokatestvérével) kis kötőszalaggal rendelkezik a kilépő keresztmetszeténél, a brachialis plexus idegi feszültsége szokatlanul erős hatást gyakorolhat a gerincoszlopra. Tehát ha felmerül, hogy a C5 és a C6 oldalirányban elcsúszott vagy elfordult, nézze meg a scapularis neurofasciát ugyanazon az oldalon.

Felszíni idegek

Mielőtt a jól ismert izomzatba és a lapocka csontjaiba merülne, értékelje a bőr mozgékonyságát és érzékenységét. A bőr idegek a mély fascia első rétegében gyökereznek és a bőr alatti fasciában ágaznak szét. Amikor begyulladnak, ezek a felszíni idegek fájdalmat, a fascia letapadását és visszaható ingereket válthatnak ki. (Szórakoztató kísérletként próbálja meg csak ezt a felszíni réteget megdolgozni, és végezze el a scapuláris mobilitás értékelését előtte és utána.)

Supraclavicularis idegek (C3-C4): A kulcscsont elülső része felett áthajolva, az acromionhoz és a lapocka él oldalához rögzülve helyezkednek el ezek a nyaki plexusból származó, vékony, szerteágazó rostok. A clavicularis és acromialis csonthártya felszínén ezek, mint kemény szálak tapinthatók ki.

C5-T7 Dorsal Rami, azaz Posterior ramus (mediális ág): Ezek az ideggyököktől hátrafelé, a paraspinális rekeszeken és a gerinchez kötődő scapularis izmokon keresztülhatolnak, majd az oldalsó felszíni réteghez csatlakoznak a spinális processustól kb. 1 cm-re. Innen oldalirányban és alul haladnak, nagyjából a klasszikus dermatomákkal együtt. (Figyelem, a dermatoma térképek vizsgálata során: a bőr innervációja nagyon szabálytalan és redundáns.) A posterior ramus idegek irritálódhatnak az ideggyökben (például a bordafejek subluxációjában), perforációiknál ​​vagy ahol átmennek a lapockán. Néha a scapula szárny mediális szegélye "kaparó" hatást gyakorolhat ezekre az idegekre, és helyi szinten gyulladást okozhat.

Járulékos ideg (XI. agyideg, (Nervus accessorius)): részben csatlakozik a bolygóideghez és annak bizonyos területekre kiterjedő mozgató működését végzi. Önállóan beidegzi a trapéz- és a fejbiccentő izmokat. A járulékos ideg tisztán motoros ideg, amely koponyai (cranialis) és a gerincvelői (spinalis) gyökereinek egyesülésével jön létre.

Egy különös hibrid ez, mivel ez az ideg a gerincben lévő gerincvelőig terjed, és a C1-C5 gyökeiből gyűlik össze, felmászik a koponyaalapba, majd kilép a Foramen jugularen. (Ezért ne hagyja figyelmen kívül a nyaki durát, amikor ezt az ideget kezeli). A kijárattól a járulékos ideg két részre oszlik: az egyik Sternoclidomastoideus rész (elülső), a másik a Trapezius-rész (hátsó rész).

A Trapezius mentén, annak alsó részénél tapintható ki, olyan érzés, mintha egy szelíden elágazó szőlő lenne, amelynek fő törzse kb. 1 cm-re van a scapula középső vonalától. A Posterior ramushoz hasonlóan ez az ideg is irritálódhat a lapocka túlzott mozgása miatt, és hasonlóképpen a lapocka elcsúszása vagy előre billenése miatt is.

A lapockához kötött idegek

Ezen idegek kitapintása nagyobb kihívást jelent, mert ezek esetében már nincs meg a felszíni idegek könnyű átláthatósága, tapinthatósága. De ne adja fel! Óvatosan, kíméletesen hatoljon le a megfelelő rétegbe, és keresse meg az izmok és fasciák rétegei közötti gumiszerű vastagodásokat. Ezek sokkal nyilvánvalóbbak lesznek, könnyebben érzékelhetők tapintással, ha gyulladtak, és jól reagálnak a szelíd mobilizációra.

Dorsalis scapularis ideg (C5): Ez a gyakori bűnös a brachialis plexus felső szélénél jön le, odatapad a levator scapula oldalirányú alsó részéhez, majd ravaszul beletekeredik a levator és a romboideus minor és a major izomkötegekbe. A fő törzse relatív könnyedséggel tapintható a levator felső-elülső oldalának a lapocka felső éléhez való tapadásánál.

Megfelelő gyakorlattal a romboideus kellő mélységben történő tapintásával is érezheti, közvetlenül a lapocka középső éle mellett. (A lapocka passzív mozgatása esetén a lapockával együtt mozog.)

Suprascapularis ideg (C5-C6): A lapocka egyes izmainak beidegzéséért felelős, nevezetesen a supraspinatus és infraspinatus izmokért. Ez a rotátor-köpeny ideg is a felső brachialis plexusban kezdődik - csak kb. 2 cm-rel távolabb. Innentől a supraspinatus izomba hátulról vág ügyesen egy mély alagutat, majd egy szűk lyukon keresztül a suprascapularis bemetszésnél lép ki és megy tovább az infraspinatus izomba. Tehát keresztül megy a supraspinatuson, a lapockaél oldala mellett kígyózik, behatol az infraspinatus izom hasába, és szintén küld egy ágat az oldalsó-felső glenohumeralis ízület felé.

A Suprascapularis ideg különösen sérülékeny a suprascapularis bemetszésnél. Ha a lapocka krónkusan lefelé van elfordítva, maga a lapocka képes az ideget irritálni a túlzott feszülés miatt. A supraspinatus izom deformációja vagy feszülése esetén az ideg hirtelen nyírást szenvedhet el (és esetenként részleges idegkiesést) az izom és a bemetszés határán vagy akörül. Ez a sérülékenység azonban a jó kezelhetőséget is biztosítja számunkra: az ideg gyengéd kioldása közvetlenül a suprascapuláris bemetszés előtt meglepő mértékű megkönnyebbüléshez juttathatja a pácienst.

A Subscapuláris "trió": A könnyebb megjegyezhetőség érdekében egy csoportba gyűjtöttem a felső Subscapuláris (C5-C6), a Thoracodorsalis (C6-C7-C8) és az alsó Subscapuláris (C5-C6) idegeket. Csoportként mindannyian a Brachial plexusból erednek, a hátsó kötegből, és csatlakoznak az elülső subscapularis fasciához. Egyidejűleg beidegzik a subscapularis, latissimus dorsi és a teres major izmokat. Ezek gyakran irritálódnak, amikor egy eltolódott és / vagy nyomás alatt lévő lapocka a felső bordákhoz szorítja és dörzsöli őket.

A "trió" kitapintható a subscapula szokványos megközelítésével: Tegye az ujjbegyeit a lapocka elülső részére, és érezze a síma epimíciumot amíg - a középső izomhasnál - a fascia gumiszerűvé és letapadtá válik. Ez az a fascia burkolat, mely tartalmazza a "triót", és ezek gyakran hálát adnak Önnek, ha mérsékelt statikus nyomással vagy nyíró mozdulatokkal eléri a fascia felszabadítását. (Az epimícium egy szálas szövetburkolat, amely körülveszi a vázizomokat. Ez egy sűrű, szabálytalan kötőszövet réteg, amely az egész izomot körülveszi, és védi az izmokat az egyéb izmokkal és csontokkal való súrlódástól.)

 Axilláris ideg (C5-C6): Gyakran elfeledett, de sűrűn okoz panaszokat ez a szinte mindig feszített állapotban lévő ideg, amely szintén a Brachial Plexus hátsó kötegéből ered, röviden csatlakozik az Subscapularis fasciához, majd utána hátulról, közvetlenül a humeral fej alatt bújik át éppen a teres major / lattisimus dorsi ínje fölött. Innen kis ágat küld a Teres Minornak, míg fő ága a humeral fej körül tekereg, és mind a deltoid, mind az alsó-laterális glenohumeralis ízületet beidegzi.

Ennek az ízületnek a beidegzése kulcsfontosságú, mivel az Axilláris ideg erősen felelőssé tehető a korai stádiumú fagyott váll szindrómáért, és úgyszintén a rotátor köpenyben hagyományosan előforduló szakadásért. A lapocka nyomása, lefelé fordulása és a humeralis medialis rotáció (másszóval 'görgős bőrönd póz' tökéletes recept a krónikus gyulladás kialakulásához ebben az idegben.

Ennek az idegnek a humerus közeli megtalálásához csúsztassa az ujjait végig az elülső Subscapularis mentén. Találni fog egy vastag, lágy területet a Subscapularis izom-ín csatlakozásánál, ahol az Axillaris ideg alábukik a glenohumeralis ízület felé. A hátsó oldalon kövesse a triceps hosszú fejét egészen az infraglenoid gumóig. Ezután tolja az ujjait hátulról, félretolva a deltoideus hasát, és meg fogja találni meg az ideget egy vastag fasciális tok belsejében.

Szintén említésre érdemes

Bár nem kapcsolódik közvetlenül a lapockához, az egész Brachial Plexus, és különösen a posterior ágak, mint a radiális és a hosszú hátidegek, befolyásolhatják - és befolyásolják is - a lapocka mozgását. Ezért jó kezdeni és befejezni a távolabbról történő megtekintéssel, így az újonnan megtalált sajátosság nyomán nem hagyja figyelmen kívül a nyilvánvalóbb nagyobb mintázatot, az összképet.

Ez a bejegyzés azt az elképzelést támasztja alá, hogy egy tisztességes térképen és némi türelmen keresztül meg lehet tanulni látni és érezni ezeket a struktúrákat a gyakorlatban. És jó klinikai stratégiákkal kombinálva ... hatékonyan kezelheti is őket. Sok sikert!

A fej- és nyakfájás a trigger pontok oldaláról

A fej- és nyakfájás gyakori kifejeződései a fasciális zavarnak, és még a krónikus fejfájásban szenvedők esetében is előfordul olyan diagnózis, mint "feszültségből" vagy "izomfeszültségből eredő fejfájás", szebb kifejezéssel: tenziós fejfájás. Az olyan címkék, mint "érrendszeri" fejfájás vagy "neurológiai betegség" olyannyira tiszteletre méltónak tűnnek, hogy nagyobb valószínűséggel kell azokat komolyan venni. De a "vascularis" nem áll meg a fejnél; a "neurológiai" nem korlátozódik az agyra vagy a gerincre. A feszes izmok és fascia (kötőszövet) sajtolja, nyírja, blokkolja, és fojtogatja mind az ereket, mind az idegeket az egész szervezetben. Így a "izomfeszültségi fejfájás" egyszerűen azt jelenti, a "fejfájás miatt feszes izmok húzzák vagy nyomják a fájdalom-érzékeny struktúrákat", de onnan már rövid az út az "Áh, te csak feszült vagy" és a "gondoltál már pszichiátriai tanácsadásra? " azzal a világos következménnyel, hogy (szerinte) ...

A fájdalom nem valós. Csak te vagy hülye.

Sok fájdalomnak valóban vannak pszichiátriai elemei, de a pszichogén diagnózis sajnálatosan eltúlzott. (Figyeljük meg, mennyire ritkán fordul ez elő térdfájdalom, nagylábujj fájdalom, vagy vállfájdalom esetében.) Túl gyakran használják az olyan orvosok, akik arra a kérdésre, hogy mi a kiváltó oka a fej fájdalomnak, nem képesek azt mondani, hogy: "Nem tudom". Pedig sok tudnivaló van e tárgykörben. Több, mint 20 izom (elsősorban a nyakon) utal (küld tovább) fájdalmat a fejre. Több közülük kifejezetten a szemhez továbbítja a fájdalmat. Legalább három okoz fájdalmat közvetlenül a fogakban és az állkapocsban, mely okok miatt soha nem lehet enyhíteni a fájdalmat tömések vagy ismételt gyökérkezelés útján.

Neurológiailag különös aggodalomra a trigeminus (háromosztatú) ideg törzsét vagy annak ágait érő deformáció vagy azok kompressziója adnak okot, amelyek az agyban előforduló szöveti gyulladás, értágulat és vascularis permeabilitás jeleit közvetítik - melynek eredménye minden esetben migrén. A régi hit ellenére, vagyis hogy az izmok teljesen függetlenek attól, amit a tünetek alapján gyakran diagnosztizálnak migrénként, az izmok bizony fontos szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában.

Botox
Már több mint egy évtizede (2000-től), a plasztikai sebészek azon a megfigyelése, hogy a szemöldök körüli izmokba adott Botox injekciók hatására megszűnt a migrén, megerősítette az izom-migrén kapcsolat fennállására vonatkozó feltételezést. De miért is? Azért, mert a Botox, melyet valójában a homlokráncolást végző izmok blokkolása érdekében adtak (mivel ezek az izmok, ha megfeszítjük őket a homlokot ráncolva, akkor a ráncokat erősítjük), lefojtotta a nervus trigeminus itt haladó ágait.

Dura híd
Ez egy szélsőséges példa a neuromuszkuláris interakcióra, ami különösen olyan személyek esetében valószínű, akik előre tolva tartják a fejüket. A híd kötőszövet, amely közvetlenül összeköti a koponya alján (suboccipitals) lévő izmokat a durával, az erős, de a fájdalom-érzékeny szövettel, a durával, mely az agy és a gerincvelő körül képez egy burkot. Más szóval, a feszes nyakizmok közvetlenül megránthatják vagy rángathatják az agyat és a gerincvelőt. Lehet, hogy ez fájdalmat és neurológiai tüneteket okoz? Igen. A dura a 3-rétegű agyhártya legkülső rétege, és a  meningitisz egyik tünete a szörnyű fejfájás (továbbá hányinger és fényérzékenység). Bár legalább 20 éve ismert (1995), és képalkotó eljárásokkal (MRI) kimutatott, elkülönített és bemutatott, még mindig nem jelenik meg a normál orvosi szakkönyvekben (vagy migrén könyvekben). Ezért aztán ritkán veszik figyelembe a migrén diagnózisánál, nem számít, mennyire súlyos a fájdalom vagy rossz a testtartás.

Mellkasi kivezetés szindróma (Thoracic Outlet)
Ennek a fájdalmas állapotnak a hátterében a nyakhoz és vállhoz szorosan kapcsolódó scalenus és subclavius izmok állhatnak, mely krónikus migrénként is megjelenhet, különösen, ha olyan tünetek kísérik, melyek a carpal tunnel (alagút) szindrómára is jellemzőek (fájdalom vagy bizsergés a hüvelykujjban és az első 2 ujjban). Sok esetben a carpal tunnel (alagút) problémák és az idült, kezelhetetlen migrén ténylegesen a vállból fakadhatnak, a diszfunkcionális vagy gyulladt izmoknak, a nyomás alatt lévő idegeknek és a blokkolt vérkeringésnek egy szörnyű kombinációjaként.

Ha az irritált izmok és idegek nyomán keletkezik a gyulladásos és értágulatos válasz, vajon az így keletkező fejfájás izom-, neurológiai vagy érrendszeri eredetű-e? A válasz lehet akár “az említettek bármelyike vagy bármely kombinációja”, mivel bármennyire is meglepő, ezek mind együtt működnek vagy mind együtt diszfunkcionálisak. Talán furcsának tűnhet, de alapvetően ez a fiziológiás háttér.

Akár betegnek, akár orvosnak a következő fájdalom-minták megdöbbentően ismerősnek tűnhetnek, és reményeink szerint az alkalmazót (az olvasót) a valóban hatásos kezelés irányába vezetik el. A következő illusztrációkon a fekete pontok a trigger pontok általános helyzetét jelzik; a pirossal jelzett területek pedig a trigger pontok által okozott fájdalmas területeket mutatják. Igy például az, hogy meg tudod-e érinteni az álladdal a mellkasodat (vagy sem) kulcsfontosságú lehet a migréned rejtélyének megfejtésében.

1. Felső trapézizom 

A tenziós fejfájás és a "bursitis" gyakori okozója.
A hát és a nyak csuklyásizma az egyetlen olyan izom, melyben a legvalószínűbb, hogy akár felnőttek, akár gyerekek esetében trigger pontok alakultak ki.

A felső trapézizomban található meg a "horgász horog" fájdalomminta oka, melyre jellemző, hogy felfelé halad a nyak hátsó oldalán a koponyához, és a halánték körül a szemhez. A felkar és a comb libabőrös lehet, esetleg hányinger és látási zavarok jelentkezhetnek, beleértve a fényérzékenységet is. A problémák gyakran kezdődnek nehéz szatyrok cipelése miatt, vagy a farzsebben hordott pénztárca következtében, vagy a fej és a váll között egyensúlyozott telefon miatt, vagy éppen az egyensúlyhiány miatt feszes sternocleiodmastoideus vagy scalenus izmok következtében.

A trapézizomból eredő, hányingert is okozó fájdalmat gyakran diagnosztizálják migrénként. (A kiegészítő diagnózisként felállított bursitis és hátfájdalom keletkezhet ugyanazon izom felső és alsó szálából, és az izomproblémák mögött akár a “fagyott váll” is állhat.

A trapezius és a sternokleidomastoideus (SCM, lásd később) izom egyaránt okozhat számos neurológiai szimptómát, mivel mindkét izmot a gerincvelői járulékos ideg (a XI. agyideg) táplálja. Tehát ez az ideg, mely vezérli ezt a két testtartásért felelős izmot, közvetlen összeköttetésben áll az aggyal, onnan hozza az információt és közvetlenül az agynak jelent vissza. De még ennél is többről van szó. A vagus ideg (egy másik agyideg, a X-ik, mely számos vegetatív tünetért felelős) szálai összeköttetésben állnak a járulékos idegével. Így a testtartás (különösen a fej előretartása) a migrén számos tünetét kiválthatja, melyek nem reagálnak a migrén elleni gyógyszerekre.

2. Sternocleidomastoideus (SCM)  

Szédülés, hányinger, "migrén" és a "sinus" fájdalom. Az agytörzzsel és a vagus ideggel fennálló bensőséges kapcsolat révén a nyak SCM izma a neurológiai és a fájdalom tünetek hosszú listájáért felelős. Ezek elsősorban a fejen és az arcon jelennek meg, de kiterejedhetnek hányingerre, mozgásszervi betegségekre, és egyensúly problémákra is. A tüneteket általában összetévesztik migrénnel, sinus fertőzésekkel, belső fül problémákkal, trigeminus neuralgiával, és így tovább. Bár az SCM az egyik legkiterjedtebb mintáit okozza a fájdalomnak és zavaroknak, ez az egyik olyan izom, mely a legalkalmasabb a saját kezelésre (lásd az ábrát lent). 

3. Scalenusok

A Scalenusok egy három tagból álló izomcsoport a nyak oldalsó részén, neveik rendre anterior scalenus, middle scalenus és posterior scalenus. A nyaki csigolyákon erednek, a felső két bordán tapadnak, a nyaki csigolyákhoz idegződnek be.

Okozói lehetnek a "mellkasi kimeneti" és a "carpalis alagút" szindrómáknak; mellkas, kar, és a hátfájásnak.
A scalenusok hozzájárulhatnak a súlyos fejfájáshoz, és az egyik fő okai lehetnek a "carpalis alagút szindrómának." A listán egy fél tucat lehetséges ok szerepelhet, maga a carpalis alagút a legutolsó, ez az egyik oka annak, hogy a carpalis alagút műtét igen gyakran hatástalan.

A lehetséges fájdalomminták egy változatát mutatja az alábbi ábra.

A következő ábrán láthatók a trigger pontok, valamint a fájdalomminták egy másik közelítésből.

Mérj, mielőtt vágsz!
Figyeljük meg a kéz ujjaira emlékeztető fájdalomképet, mely a mellkas felé nyúlik le. Könnyen összetéveszthető ez akár még a szívproblémákkal is. Ha arra gyanakszol, hogy szívproblémáid vannak, azonnal fordulj orvoshoz!
Ha azonban szívproblémát nem találnak, érdemes megfontolni az izomproblémák lehetőségét, különösen, ha a mellkasi fájdalom bizsergő hüvelyk- vagy mutatóujjal társul. A scalenusokból eredő fájdalom tipikusan az alkar felé terjed ki, kihagyva a könyököt. Ugyancsak erős fájdalom jelentkezhet a lapocka gerinc felőli élénél.

Ezek a fájdalomminták ismerősek lehetnek a birkózóknak és aikidosoknak, akik túl sok “nyakdobás” akciót szenvedhettek el. Az aikidóban azok a tanulók, akik nem értik a kokyu-nage technikát (ami az egyensúlyon és időzítésen alapul), hajlamosak úgy fordítani amit látnak, hogy: “Lóbáld meg az ellenfeledet a nyakánál fogva, majd ejtsd le őt a fejére”. Ez a “függesztett ember” nevű játék fájdalmas variációja. A profi amerikai futballban, amikor ugyanezt a műveletet végzik egy hatalmas, kitömött, extrém kigyúrt, hűtőszekrény méretű ellenféllel szemben az arcvédő rácsát megmarkolva, akkor azonnal egy 15 yardos büntetőt kapnak, igen alapos oknál fogva. 

Ennek az akciónak a következményei szörnyen fájdalmasak lehetnek, de akár mozgáskorlátozottság is felléphet. A kar és az ujjak elektromos ellátása a nyakból származik (a plexus brachialison, az ideghálózaton keresztül). Ezek közül egy, a középső ideg látja el a hüvelyk- és mutatóujjat és a középső ujj felét. Ez az ideg keresztülhalad a csukló carpal alagútján is. Ha a hüvelyk- és mutatóujj-fájdalmat és bizsergést akként diagnosztizálják, hogy az a középső ideg beszorulása következtében állt elő, akkor a pácienst lehet, hogy carpal alagút műtétre utalják. (A gyűrűs- és kisujj fájdalmának semmi köze a középső ideghez.) Ha a problémát a felkari idegközpont (brachial plexus) scalenusok által történő szorításaként azonosítják, akkor a jelenlegi sebészeti megoldás a scalenectomia, azaz az elülső scalene (Scalenus anterior) és az első borda sebészeti eltávolítása. Sajnos ez a műtét több problémát okozhat, mint amennyit megold. A scalenus problémákat jobban lehet kezelni azáltal, hogy ellazítjuk az érintett izmokat és azok trigger pontjait, és visszanyomjuk az első bordát a neki megfelelő pozícióba.

4. Occipitofrontalis
A fejbőr (vagyis a skalp) izma. Halánték- és szemfájdalom okozója lehet.

 
Ez mozgatja a fejbőrt, ez ráncolja a homlokot és ez emeli meg a szemöldököt. Két izomhassal rendelkezik:
Frontális izomhas: (eredése) a szemöldök alatti bőr és felületi kötőszövet, (tapadása) az aponeurotikus ín. A frontális izomhas beidegződése az arcideg halántéki ágaival valósul meg.
Occipitalis izomhas: (eredése) a koponya felső nyakszirti vonala és a halántékcsont csecsnyúlványa, (tapadása) az aponeurotikus ín. Az occipitalis izomhas beidegződése az arcideg fül mögötti ágával valósul meg.

Az Occipitofrontalis izom (frontális skalp izom) traumája a fejbőr fascián vagy a koponya hátsó részén, az occipitalis területén képes továbbítani a fájdalmat a fejen keresztül a szembe. A trauma keletkezhet egy ütéstől, mely a fej hátsó részét érte, esetleg a feszesen hordott lófaroktól vagy kontytól, vagy akár a hosszú, nehéz haj súlyától.

Ha az ember véletlenül beüti a feje tetejét egy szekrény sarkába, az eredmény egy kis pontszerű, szúrásszerű seb lesz a fejbőrön, ami azonban napokig tartó brutális fájdalmat okozhat a szemében. A frontális skalp izom feladata kinyitni a szemet, megemelni a szemöldököt és ráncolni a homlokot az úgynevezett “gond vonalakba”. Ezt gyakran használják a biofeedback szakemberek az izomtónus megfigyelésére. A frontális skalp izom traumája (mely akár egy ütésből, akár a homlok szokássá vált ráncolásából származhat) gyakran okozhat súlyos fejfájást, melyet gyakran migrénnek diagnosztizálnak. A frontális skalp egyike azon izmoknak, melyek kifejezetten igazolják az izom-migrén kapcsolatot. 

A botox injekciók megbénítják a frontalist, így eliminálják a "gond vonalakat", de ennek is tapasztalták egy meglepő mellékhatását  amikor megszüntette a krónikus migrént. Vagy talán nem is olyan meglepő, hiszen a frontalis körbefogja a szemgödör ideget. A kapcsolódó corrugator supercilii (az orr felett, a szemöldökök között elhelyezkedő izom) összenyomja a szemgödör ideg bizonyos ágait supratrochlear ideggel együtt. Mindezen ágak a háromosztatú ideghez (nervus trigeminus) tartoznak, amely aktívan részt vesz a migrén kiváltásában. A kapcsolódó triggerpontokat kiváló eredménnyel lehet kezelni - vagy, elsősorban és főképpen ne nyomjuk össze ezeket az izmokat. A homlokráncolás lehet, hogy fejfájást fog okozni! 

5. Splenius Cervicis és Splenius Capitis

Okozhatnak occipitalis neuralgiát és “szövegszerkesztő fejfájást”.

A Splenius cervicis (trigger pontja lent bal oldalon) majdnem mindig autóbalesetben sérül meg, függetlenül az ütközés irányától. Szintén komoly igénybevételnek vannak kitéve a fej forgatásakor, például sportfoglalkozásokon vagy edzések során. Krónikus sérülésüket okozhatják a fej előretartásával járó pozitúrák, így a számítógép előtti munkák vagy bármely más ok, melynek során az emberek a fej előrenyújtásával és oldalra fordításával együttjáró, ülő pozíciót vesznek fel.

Splenius cervicis
Nyakfájdalom, szemfájdalom és látászavarok okozója lehet.
A Splenius cervicis (a fenti ábrán és lent a bal oldalon) sérülése és az ebből származó feszültsége azonos módon keletkezik, mint a Splenius capitis problémái, de az eredmény még fájdalmasabb. Az egyik trigger pont magasan, az izom nyaki szakaszának felső részén helyezkedik el, és küldi a fájdalmat a nyakszirttől a koponyán keresztül a szembe. Homályos látás akár fájdalom nélkül is jelentkezhet. Az alsó trigger pont a nyak ívelt részére sugározza a fájdalmat. Ezeket az izmokat olyan tevékenység károsíthatja leginkább, mint az olvasás huzatos légkondicionáló alatt, vagy a kerékpározás, illetve motorkerékpározás előre hajtott fejjel, amikor még a hideg szél is bekavar a sisak széle körül.

Splenius capitis
A Splenius capitis sérülése is tipikusan autóbalesetben vagy tornagyakorlatok során következik be, de okozhatja a fej hosszantartó előretolt pozíciója is. A Splenius capitis (a fenti ábrán a jobb oldali fekete pont által jelölt trigger pont miatt) többnyire a fej felső-oldalsó részén okoz fájdalmat. Ez hasonló, mint amit a Sternokleidomastoideus (SCM) okoz, de ebben az esetben a fájdalom kissé oldalra eltolódva jelentkezik.

6. Semispinalis Capitis

Fejfájás és occipitaleis neuralgia kiváltója lehet.
A Spinalis Capitis és a Semispinalis Capitis a C7-T1 spinosus processuson és a C4-T4 transversus processuson tapadnak és a koponyán erednek.

Ez az izom nagymértékben befolyásolhatja a tenziós és cervicogenikus fejfájás* kialakulását. Komoly sérülést szenvedhet a fej és nyak ostorcsapás-szerű igénybevétele következtében, mely autóbalesetek szokásos velejárója. Lassabban, de ugyanolyan hatékonyan meg lehet azonban sérteni ezt az izmot is a fej tartós előretartott pozíciójával. Az a fajta migrén, mely a koponya hátsó részén indul lehet, hogy ennek a sérülésnek a következménye.

*A Cervicogenikus fejfájás az, amikor a fejfájás oka nem a fejen, hanem a nyakban található, és onnan sugárzik a fejbe, tehát a páciens fejfájásként éli ezt meg.

Amikor feszül, a Semispinalis capitis be tudja fogni a nagy occipitális ideget, mely aztán zsibbadást, bizsergést és / vagy égő fájdalmat tud okozni. Ez a fájdalom a koponya hátsó részétől a fej tetejéig (vertex) terjedhet. Az ebben szenvedő páciensnek nehéz vagy fájdalmas lehet az állcsúcsot a mellkashoz érinteni, továbbá az ilyen betegek lehet, hogy nem tudnak hanyattfeküdni, a fejüket a párnán nyugtatva.

7. Masseter

A Masseter (rágóizom) összefüggésbe hozható a TMJ-ben (TemporoMandibular Joint) jelentkező fájdalmakkal, a fülcsengéssel, a sinus fájdalmával és fogfájással is. Ami ennek az izomnak a méretét és jelentőségét illeti, ez a legerősebb izom az emberi testben és a fontossága fájdalomforrásként sem elhanyagolható. Eredhet fájdalom innen az alsó és felső őrlőfogakban, okozhat TMJ funkciózavart, fülfájást és szemöldök feletti fájdalmat is.

A Prozac és hasonló antidepresszánsok, mint pl. a Paxil, különösen feszesség teszik ezt az izmot. Ha csikorgatod a fogad álmodban és fejfájással ébredsz, kérdezd meg az orvosod, hogy bevhetnéd-e a gyógyszeredet napközben, amikor ébren vagy és jobban tudsz figyelni a fogak összeszorítására és csikorgatására, ami megfeszíti a Massetert, de nemcsak ott, hanem a halántékizomban is feszültséget okoz.

8. Temporalis

A Temporalis (halántékizom) okozója lehet a tenziós sinus fájdalmaknak, fájdalomnak a TMJ-ben (Temporomandibular Joint, állkapocs ízület) és a felső fogsorban. A Temporalis okozta fájdalom eredete a fogak közé szorított pipa és előretolt fejtartás kombinációjában vagy akár az órákon keresztüli hegedülésben is megtalálható (lásd még a Scalenusok által okozott fájdalommintákat fentebb a 3. pontban).

"Elementáris!" kiált fel Dr. Watson. "Fejfájás, fogfájás, és extrém fogérzékenység hidegre-melegre és még a rezgésekre is!"

Nem feltétlenül kell az erős fájdalomcsillapítók után nyúlni, manuális megoldás is létezik ezekre a fájdalmakra: a halántékok irányában végzett masszázs általában enyhíti a tenziós fejfájást. A hatásosabb kezelés érdekében azonban javallott észrevenni a trigger pontokat és megfigyelni az egyes trigger pontok által okozott fájdalmas területeket. A Temporalis problémára jellemző, hogy a fájdalom sugárirányú vonalak mentén terjed fel a halántékba, és le a felső fogsorba. Kövesd ezeket a vonalakat és érezni fogod a feszes, fájdalmas húrokat. Ezek masszírozása átmeneti megkönnyebbülést hozhat, de a legjobb, ha követed e húrokat, le az ő trigger pontjaikig, melyek az arccsont közelében és a fülekhez csatlakozóan találhatóak (kis csomókat fogsz ott érezni, lásd az ábrán).

Az idegfájdalmat hideggel csillapítsd!
Az izomfájdalmat nedves meleggel csökkentsd!
Minden esetben keresd meg a fájdalom eredetét, mely csak ritkán van ott, ahol a fájdalmat érzed!

A blog.hu csapata