A fej- és nyakfájás a trigger pontok oldaláról

A fej- és nyakfájás gyakori kifejeződései a fasciális zavarnak, és még a krónikus fejfájásban szenvedők esetében is előfordul olyan diagnózis, mint "feszültségből" vagy "izomfeszültségből eredő fejfájás", szebb kifejezéssel: tenziós fejfájás. Az olyan címkék, mint "érrendszeri" fejfájás vagy "neurológiai betegség" olyannyira tiszteletre méltónak tűnnek, hogy nagyobb valószínűséggel kell azokat komolyan venni. De a "vascularis" nem áll meg a fejnél; a "neurológiai" nem korlátozódik az agyra vagy a gerincre. A feszes izmok és fascia (kötőszövet) sajtolja, nyírja, blokkolja, és fojtogatja mind az ereket, mind az idegeket az egész szervezetben. Így a "izomfeszültségi fejfájás" egyszerűen azt jelenti, a "fejfájás miatt feszes izmok húzzák vagy nyomják a fájdalom-érzékeny struktúrákat", de onnan már rövid az út az "Áh, te csak feszült vagy" és a "gondoltál már pszichiátriai tanácsadásra? " azzal a világos következménnyel, hogy (szerinte) ...

A fájdalom nem valós. Csak te vagy hülye.

Sok fájdalomnak valóban vannak pszichiátriai elemei, de a pszichogén diagnózis sajnálatosan eltúlzott. (Figyeljük meg, mennyire ritkán fordul ez elő térdfájdalom, nagylábujj fájdalom, vagy vállfájdalom esetében.) Túl gyakran használják az olyan orvosok, akik arra a kérdésre, hogy mi a kiváltó oka a fej fájdalomnak, nem képesek azt mondani, hogy: "Nem tudom". Pedig sok tudnivaló van e tárgykörben. Több, mint 20 izom (elsősorban a nyakon) utal (küld tovább) fájdalmat a fejre. Több közülük kifejezetten a szemhez továbbítja a fájdalmat. Legalább három okoz fájdalmat közvetlenül a fogakban és az állkapocsban, mely okok miatt soha nem lehet enyhíteni a fájdalmat tömések vagy ismételt gyökérkezelés útján.

Neurológiailag különös aggodalomra a trigeminus (háromosztatú) ideg törzsét vagy annak ágait érő deformáció vagy azok kompressziója adnak okot, amelyek az agyban előforduló szöveti gyulladás, értágulat és vascularis permeabilitás jeleit közvetítik - melynek eredménye minden esetben migrén. A régi hit ellenére, vagyis hogy az izmok teljesen függetlenek attól, amit a tünetek alapján gyakran diagnosztizálnak migrénként, az izmok bizony fontos szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában.

Botox
Már több mint egy évtizede (2000-től), a plasztikai sebészek azon a megfigyelése, hogy a szemöldök körüli izmokba adott Botox injekciók hatására megszűnt a migrén, megerősítette az izom-migrén kapcsolat fennállására vonatkozó feltételezést. De miért is? Azért, mert a Botox, melyet valójában a homlokráncolást végző izmok blokkolása érdekében adtak (mivel ezek az izmok, ha megfeszítjük őket a homlokot ráncolva, akkor a ráncokat erősítjük), lefojtotta a nervus trigeminus itt haladó ágait.

Dura híd
Ez egy szélsőséges példa a neuromuszkuláris interakcióra, ami különösen olyan személyek esetében valószínű, akik előre tolva tartják a fejüket. A híd kötőszövet, amely közvetlenül összeköti a koponya alján (suboccipitals) lévő izmokat a durával, az erős, de a fájdalom-érzékeny szövettel, a durával, mely az agy és a gerincvelő körül képez egy burkot. Más szóval, a feszes nyakizmok közvetlenül megránthatják vagy rángathatják az agyat és a gerincvelőt. Lehet, hogy ez fájdalmat és neurológiai tüneteket okoz? Igen. A dura a 3-rétegű agyhártya legkülső rétege, és a  meningitisz egyik tünete a szörnyű fejfájás (továbbá hányinger és fényérzékenység). Bár legalább 20 éve ismert (1995), és képalkotó eljárásokkal (MRI) kimutatott, elkülönített és bemutatott, még mindig nem jelenik meg a normál orvosi szakkönyvekben (vagy migrén könyvekben). Ezért aztán ritkán veszik figyelembe a migrén diagnózisánál, nem számít, mennyire súlyos a fájdalom vagy rossz a testtartás.

Mellkasi kivezetés szindróma (Thoracic Outlet)
Ennek a fájdalmas állapotnak a hátterében a nyakhoz és vállhoz szorosan kapcsolódó scalenus és subclavius izmok állhatnak, mely krónikus migrénként is megjelenhet, különösen, ha olyan tünetek kísérik, melyek a carpal tunnel (alagút) szindrómára is jellemzőek (fájdalom vagy bizsergés a hüvelykujjban és az első 2 ujjban). Sok esetben a carpal tunnel (alagút) problémák és az idült, kezelhetetlen migrén ténylegesen a vállból fakadhatnak, a diszfunkcionális vagy gyulladt izmoknak, a nyomás alatt lévő idegeknek és a blokkolt vérkeringésnek egy szörnyű kombinációjaként.

Ha az irritált izmok és idegek nyomán keletkezik a gyulladásos és értágulatos válasz, vajon az így keletkező fejfájás izom-, neurológiai vagy érrendszeri eredetű-e? A válasz lehet akár “az említettek bármelyike vagy bármely kombinációja”, mivel bármennyire is meglepő, ezek mind együtt működnek vagy mind együtt diszfunkcionálisak. Talán furcsának tűnhet, de alapvetően ez a fiziológiás háttér.

Akár betegnek, akár orvosnak a következő fájdalom-minták megdöbbentően ismerősnek tűnhetnek, és reményeink szerint az alkalmazót (az olvasót) a valóban hatásos kezelés irányába vezetik el. A következő illusztrációkon a fekete pontok a trigger pontok általános helyzetét jelzik; a pirossal jelzett területek pedig a trigger pontok által okozott fájdalmas területeket mutatják. Igy például az, hogy meg tudod-e érinteni az álladdal a mellkasodat (vagy sem) kulcsfontosságú lehet a migréned rejtélyének megfejtésében.

1. Felső trapézizom 

A tenziós fejfájás és a "bursitis" gyakori okozója.
A hát és a nyak csuklyásizma az egyetlen olyan izom, melyben a legvalószínűbb, hogy akár felnőttek, akár gyerekek esetében trigger pontok alakultak ki.

A felső trapézizomban található meg a "horgász horog" fájdalomminta oka, melyre jellemző, hogy felfelé halad a nyak hátsó oldalán a koponyához, és a halánték körül a szemhez. A felkar és a comb libabőrös lehet, esetleg hányinger és látási zavarok jelentkezhetnek, beleértve a fényérzékenységet is. A problémák gyakran kezdődnek nehéz szatyrok cipelése miatt, vagy a farzsebben hordott pénztárca következtében, vagy a fej és a váll között egyensúlyozott telefon miatt, vagy éppen az egyensúlyhiány miatt feszes sternocleiodmastoideus vagy scalenus izmok következtében.

A trapézizomból eredő, hányingert is okozó fájdalmat gyakran diagnosztizálják migrénként. (A kiegészítő diagnózisként felállított bursitis és hátfájdalom keletkezhet ugyanazon izom felső és alsó szálából, és az izomproblémák mögött akár a “fagyott váll” is állhat.

A trapezius és a sternokleidomastoideus (SCM, lásd később) izom egyaránt okozhat számos neurológiai szimptómát, mivel mindkét izmot a gerincvelői járulékos ideg (a XI. agyideg) táplálja. Tehát ez az ideg, mely vezérli ezt a két testtartásért felelős izmot, közvetlen összeköttetésben áll az aggyal, onnan hozza az információt és közvetlenül az agynak jelent vissza. De még ennél is többről van szó. A vagus ideg (egy másik agyideg, a X-ik, mely számos vegetatív tünetért felelős) szálai összeköttetésben állnak a járulékos idegével. Így a testtartás (különösen a fej előretartása) a migrén számos tünetét kiválthatja, melyek nem reagálnak a migrén elleni gyógyszerekre.

2. Sternocleidomastoideus (SCM)  

Szédülés, hányinger, "migrén" és a "sinus" fájdalom. Az agytörzzsel és a vagus ideggel fennálló bensőséges kapcsolat révén a nyak SCM izma a neurológiai és a fájdalom tünetek hosszú listájáért felelős. Ezek elsősorban a fejen és az arcon jelennek meg, de kiterejedhetnek hányingerre, mozgásszervi betegségekre, és egyensúly problémákra is. A tüneteket általában összetévesztik migrénnel, sinus fertőzésekkel, belső fül problémákkal, trigeminus neuralgiával, és így tovább. Bár az SCM az egyik legkiterjedtebb mintáit okozza a fájdalomnak és zavaroknak, ez az egyik olyan izom, mely a legalkalmasabb a saját kezelésre (lásd az ábrát lent). 

3. Scalenusok

A Scalenusok egy három tagból álló izomcsoport a nyak oldalsó részén, neveik rendre anterior scalenus, middle scalenus és posterior scalenus. A nyaki csigolyákon erednek, a felső két bordán tapadnak, a nyaki csigolyákhoz idegződnek be.

Okozói lehetnek a "mellkasi kimeneti" és a "carpalis alagút" szindrómáknak; mellkas, kar, és a hátfájásnak.
A scalenusok hozzájárulhatnak a súlyos fejfájáshoz, és az egyik fő okai lehetnek a "carpalis alagút szindrómának." A listán egy fél tucat lehetséges ok szerepelhet, maga a carpalis alagút a legutolsó, ez az egyik oka annak, hogy a carpalis alagút műtét igen gyakran hatástalan.

A lehetséges fájdalomminták egy változatát mutatja az alábbi ábra.

A következő ábrán láthatók a trigger pontok, valamint a fájdalomminták egy másik közelítésből.

Mérj, mielőtt vágsz!
Figyeljük meg a kéz ujjaira emlékeztető fájdalomképet, mely a mellkas felé nyúlik le. Könnyen összetéveszthető ez akár még a szívproblémákkal is. Ha arra gyanakszol, hogy szívproblémáid vannak, azonnal fordulj orvoshoz!
Ha azonban szívproblémát nem találnak, érdemes megfontolni az izomproblémák lehetőségét, különösen, ha a mellkasi fájdalom bizsergő hüvelyk- vagy mutatóujjal társul. A scalenusokból eredő fájdalom tipikusan az alkar felé terjed ki, kihagyva a könyököt. Ugyancsak erős fájdalom jelentkezhet a lapocka gerinc felőli élénél.

Ezek a fájdalomminták ismerősek lehetnek a birkózóknak és aikidosoknak, akik túl sok “nyakdobás” akciót szenvedhettek el. Az aikidóban azok a tanulók, akik nem értik a kokyu-nage technikát (ami az egyensúlyon és időzítésen alapul), hajlamosak úgy fordítani amit látnak, hogy: “Lóbáld meg az ellenfeledet a nyakánál fogva, majd ejtsd le őt a fejére”. Ez a “függesztett ember” nevű játék fájdalmas variációja. A profi amerikai futballban, amikor ugyanezt a műveletet végzik egy hatalmas, kitömött, extrém kigyúrt, hűtőszekrény méretű ellenféllel szemben az arcvédő rácsát megmarkolva, akkor azonnal egy 15 yardos büntetőt kapnak, igen alapos oknál fogva. 

Ennek az akciónak a következményei szörnyen fájdalmasak lehetnek, de akár mozgáskorlátozottság is felléphet. A kar és az ujjak elektromos ellátása a nyakból származik (a plexus brachialison, az ideghálózaton keresztül). Ezek közül egy, a középső ideg látja el a hüvelyk- és mutatóujjat és a középső ujj felét. Ez az ideg keresztülhalad a csukló carpal alagútján is. Ha a hüvelyk- és mutatóujj-fájdalmat és bizsergést akként diagnosztizálják, hogy az a középső ideg beszorulása következtében állt elő, akkor a pácienst lehet, hogy carpal alagút műtétre utalják. (A gyűrűs- és kisujj fájdalmának semmi köze a középső ideghez.) Ha a problémát a felkari idegközpont (brachial plexus) scalenusok által történő szorításaként azonosítják, akkor a jelenlegi sebészeti megoldás a scalenectomia, azaz az elülső scalene (Scalenus anterior) és az első borda sebészeti eltávolítása. Sajnos ez a műtét több problémát okozhat, mint amennyit megold. A scalenus problémákat jobban lehet kezelni azáltal, hogy ellazítjuk az érintett izmokat és azok trigger pontjait, és visszanyomjuk az első bordát a neki megfelelő pozícióba.

4. Occipitofrontalis
A fejbőr (vagyis a skalp) izma. Halánték- és szemfájdalom okozója lehet.

 
Ez mozgatja a fejbőrt, ez ráncolja a homlokot és ez emeli meg a szemöldököt. Két izomhassal rendelkezik:
Frontális izomhas: (eredése) a szemöldök alatti bőr és felületi kötőszövet, (tapadása) az aponeurotikus ín. A frontális izomhas beidegződése az arcideg halántéki ágaival valósul meg.
Occipitalis izomhas: (eredése) a koponya felső nyakszirti vonala és a halántékcsont csecsnyúlványa, (tapadása) az aponeurotikus ín. Az occipitalis izomhas beidegződése az arcideg fül mögötti ágával valósul meg.

Az Occipitofrontalis izom (frontális skalp izom) traumája a fejbőr fascián vagy a koponya hátsó részén, az occipitalis területén képes továbbítani a fájdalmat a fejen keresztül a szembe. A trauma keletkezhet egy ütéstől, mely a fej hátsó részét érte, esetleg a feszesen hordott lófaroktól vagy kontytól, vagy akár a hosszú, nehéz haj súlyától.

Ha az ember véletlenül beüti a feje tetejét egy szekrény sarkába, az eredmény egy kis pontszerű, szúrásszerű seb lesz a fejbőrön, ami azonban napokig tartó brutális fájdalmat okozhat a szemében. A frontális skalp izom feladata kinyitni a szemet, megemelni a szemöldököt és ráncolni a homlokot az úgynevezett “gond vonalakba”. Ezt gyakran használják a biofeedback szakemberek az izomtónus megfigyelésére. A frontális skalp izom traumája (mely akár egy ütésből, akár a homlok szokássá vált ráncolásából származhat) gyakran okozhat súlyos fejfájást, melyet gyakran migrénnek diagnosztizálnak. A frontális skalp egyike azon izmoknak, melyek kifejezetten igazolják az izom-migrén kapcsolatot. 

A botox injekciók megbénítják a frontalist, így eliminálják a "gond vonalakat", de ennek is tapasztalták egy meglepő mellékhatását  amikor megszüntette a krónikus migrént. Vagy talán nem is olyan meglepő, hiszen a frontalis körbefogja a szemgödör ideget. A kapcsolódó corrugator supercilii (az orr felett, a szemöldökök között elhelyezkedő izom) összenyomja a szemgödör ideg bizonyos ágait supratrochlear ideggel együtt. Mindezen ágak a háromosztatú ideghez (nervus trigeminus) tartoznak, amely aktívan részt vesz a migrén kiváltásában. A kapcsolódó triggerpontokat kiváló eredménnyel lehet kezelni - vagy, elsősorban és főképpen ne nyomjuk össze ezeket az izmokat. A homlokráncolás lehet, hogy fejfájást fog okozni! 

5. Splenius Cervicis és Splenius Capitis

Okozhatnak occipitalis neuralgiát és “szövegszerkesztő fejfájást”.

A Splenius cervicis (trigger pontja lent bal oldalon) majdnem mindig autóbalesetben sérül meg, függetlenül az ütközés irányától. Szintén komoly igénybevételnek vannak kitéve a fej forgatásakor, például sportfoglalkozásokon vagy edzések során. Krónikus sérülésüket okozhatják a fej előretartásával járó pozitúrák, így a számítógép előtti munkák vagy bármely más ok, melynek során az emberek a fej előrenyújtásával és oldalra fordításával együttjáró, ülő pozíciót vesznek fel.

Splenius cervicis
Nyakfájdalom, szemfájdalom és látászavarok okozója lehet.
A Splenius cervicis (a fenti ábrán és lent a bal oldalon) sérülése és az ebből származó feszültsége azonos módon keletkezik, mint a Splenius capitis problémái, de az eredmény még fájdalmasabb. Az egyik trigger pont magasan, az izom nyaki szakaszának felső részén helyezkedik el, és küldi a fájdalmat a nyakszirttől a koponyán keresztül a szembe. Homályos látás akár fájdalom nélkül is jelentkezhet. Az alsó trigger pont a nyak ívelt részére sugározza a fájdalmat. Ezeket az izmokat olyan tevékenység károsíthatja leginkább, mint az olvasás huzatos légkondicionáló alatt, vagy a kerékpározás, illetve motorkerékpározás előre hajtott fejjel, amikor még a hideg szél is bekavar a sisak széle körül.

Splenius capitis
A Splenius capitis sérülése is tipikusan autóbalesetben vagy tornagyakorlatok során következik be, de okozhatja a fej hosszantartó előretolt pozíciója is. A Splenius capitis (a fenti ábrán a jobb oldali fekete pont által jelölt trigger pont miatt) többnyire a fej felső-oldalsó részén okoz fájdalmat. Ez hasonló, mint amit a Sternokleidomastoideus (SCM) okoz, de ebben az esetben a fájdalom kissé oldalra eltolódva jelentkezik.

6. Semispinalis Capitis

Fejfájás és occipitaleis neuralgia kiváltója lehet.
A Spinalis Capitis és a Semispinalis Capitis a C7-T1 spinosus processuson és a C4-T4 transversus processuson tapadnak és a koponyán erednek.

Ez az izom nagymértékben befolyásolhatja a tenziós és cervicogenikus fejfájás* kialakulását. Komoly sérülést szenvedhet a fej és nyak ostorcsapás-szerű igénybevétele következtében, mely autóbalesetek szokásos velejárója. Lassabban, de ugyanolyan hatékonyan meg lehet azonban sérteni ezt az izmot is a fej tartós előretartott pozíciójával. Az a fajta migrén, mely a koponya hátsó részén indul lehet, hogy ennek a sérülésnek a következménye.

*A Cervicogenikus fejfájás az, amikor a fejfájás oka nem a fejen, hanem a nyakban található, és onnan sugárzik a fejbe, tehát a páciens fejfájásként éli ezt meg.

Amikor feszül, a Semispinalis capitis be tudja fogni a nagy occipitális ideget, mely aztán zsibbadást, bizsergést és / vagy égő fájdalmat tud okozni. Ez a fájdalom a koponya hátsó részétől a fej tetejéig (vertex) terjedhet. Az ebben szenvedő páciensnek nehéz vagy fájdalmas lehet az állcsúcsot a mellkashoz érinteni, továbbá az ilyen betegek lehet, hogy nem tudnak hanyattfeküdni, a fejüket a párnán nyugtatva.

7. Masseter

A Masseter (rágóizom) összefüggésbe hozható a TMJ-ben (TemporoMandibular Joint) jelentkező fájdalmakkal, a fülcsengéssel, a sinus fájdalmával és fogfájással is. Ami ennek az izomnak a méretét és jelentőségét illeti, ez a legerősebb izom az emberi testben és a fontossága fájdalomforrásként sem elhanyagolható. Eredhet fájdalom innen az alsó és felső őrlőfogakban, okozhat TMJ funkciózavart, fülfájást és szemöldök feletti fájdalmat is.

A Prozac és hasonló antidepresszánsok, mint pl. a Paxil, különösen feszesség teszik ezt az izmot. Ha csikorgatod a fogad álmodban és fejfájással ébredsz, kérdezd meg az orvosod, hogy bevhetnéd-e a gyógyszeredet napközben, amikor ébren vagy és jobban tudsz figyelni a fogak összeszorítására és csikorgatására, ami megfeszíti a Massetert, de nemcsak ott, hanem a halántékizomban is feszültséget okoz.

8. Temporalis

A Temporalis (halántékizom) okozója lehet a tenziós sinus fájdalmaknak, fájdalomnak a TMJ-ben (Temporomandibular Joint, állkapocs ízület) és a felső fogsorban. A Temporalis okozta fájdalom eredete a fogak közé szorított pipa és előretolt fejtartás kombinációjában vagy akár az órákon keresztüli hegedülésben is megtalálható (lásd még a Scalenusok által okozott fájdalommintákat fentebb a 3. pontban).

"Elementáris!" kiált fel Dr. Watson. "Fejfájás, fogfájás, és extrém fogérzékenység hidegre-melegre és még a rezgésekre is!"

Nem feltétlenül kell az erős fájdalomcsillapítók után nyúlni, manuális megoldás is létezik ezekre a fájdalmakra: a halántékok irányában végzett masszázs általában enyhíti a tenziós fejfájást. A hatásosabb kezelés érdekében azonban javallott észrevenni a trigger pontokat és megfigyelni az egyes trigger pontok által okozott fájdalmas területeket. A Temporalis problémára jellemző, hogy a fájdalom sugárirányú vonalak mentén terjed fel a halántékba, és le a felső fogsorba. Kövesd ezeket a vonalakat és érezni fogod a feszes, fájdalmas húrokat. Ezek masszírozása átmeneti megkönnyebbülést hozhat, de a legjobb, ha követed e húrokat, le az ő trigger pontjaikig, melyek az arccsont közelében és a fülekhez csatlakozóan találhatóak (kis csomókat fogsz ott érezni, lásd az ábrán).

Az idegfájdalmat hideggel csillapítsd!
Az izomfájdalmat nedves meleggel csökkentsd!
Minden esetben keresd meg a fájdalom eredetét, mely csak ritkán van ott, ahol a fájdalmat érzed!

A blog.hu csapata